Így került Budapest a szakadék szélére – ezt tudjuk eddig a főváros csődközeli helyzetéről

Az elmúlt napok egyik legégetőbb kérdése, hogy mi lesz a magyar főváros sorsa, miután Karácsony Gergely ismét belengette, hogy csődbe mehet Budapest. A Magyar Nemzet szerdai összeállításában rámutatott, hogy Budapest pénzügyi hanyatlása 2019-ben kezdődött, amikor Karácsony Gergely vezette baloldali városvezetés vette át az irányítását. Ekkor még 214 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezett a főváros: rövid és hosszú lejáratú államkötvények, készpénz és intézményi vagyon formájában jelentős tartalék állt rendelkezésre – emlékeztettek.

A cikkben arra is felhívták a figyelmet, hogy a 2024-es választáson Karácsony szűken ugyan, de megtarthatta a főpolgármesteri széket. Ez azonban nem javított Budapest anyagi helyzetén. A főváros vezetése – immár a Tisza Párt, a DK és Vitézy Dávid támogatásával – 

Ahogy arról lapunk is beszámolt, múlt hét szerdán inkasszálták Budapest számláját. 

Lényeges továbbá, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala és a Kúria is kimondta, hogy Budapestnek be kellett volna terveznie a költségvetésébe a szolidaritási hozzájárulást. Karácsonyék ugyanakkor azt állítják, ha ezt az évi 50 milliárd forintot be kell tervezni a költségvetésbe, akkor nem tudja garantálni a közszolgáltatások minőségét. 

Ennél a pontnál felmerül a kérdés, hogyha erre az 50 milliárdra hivatkozva nem tudják garantálni a közszolgáltatások teljesítését, akkor miért akarják megvenni ennyi pénzért Rákosrendezőt? 

A fővárosi Fidesz-frakció szerint ebben a felelősségben a közgyűlés többsége, – a Karácsony-Tisza-DK-Vitézy-összefogás – osztozik, mert ők mind megszavazták a hiánnyal tervezett költségvetést és Rákosrendező megvételét is. 

Tetemes hiány

Arra még a G7 gazdasági portál is rámutatott, hogy a be nem tervezett szolidaritási hozzájárulással és a Karácsonyék által még bevallott mínusz szerint 117 milliárd forintos hiánya is lehet Budapestnek augusztusra.

Mindezt ráadásul úgy érték el, hogy Budapest 135 milliárd forinttal több iparűzési adót szed be, mint a Tarlós-éra utolsó évében. 

Akkor ez az összeg 168 milliárd forint volt, most pedig már a 300 milliárdot is meghaladja. A szakértők és a magyar főváros további sorsáért aggódok szerint ezért is érthetetlen, hogy miért nincs 50 milliárd forintja a város vezetésének a szolidaritási hozzájárulást fizetni. 

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta, hogy 

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez a 117 milliárd forintos hiány miként jöhet össze. A G7 portál még az inkasszió előtt megkereste Kiss Ambrust, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatóját, aki reális forgatókönyvnek nevezte, hogy összeomoljon Budapest közigazgatása. Kiss továbbá recesszióra is számít ennek következtében, mivel a magyar GDP 36-37 százalékát Budapesten termelik meg. 

A főigazgató arra is kitért, hogyha megkapják az azonnali jogvédelmet, és a bank is hajlandó 20 milliárd forinttal megemelni a hitelkeretet, valamint ha nyáron átütemeznek mindent, akkor a főváros „el tud lenni” szeptember 15-ig, azaz mintegy három hónapot. 

Majd ismertették, hogy a budapesti iparűzési adóbevételek 54 százaléka jár a Fővárosi Önkormányzatnak, a többi a kerületeké. Tavaly ebből a forrásból 302,5 milliárd forint jutott a fővároshoz, ami jóval magasabb, mint az azt megelőző években. Eközben viszont a szolidaritási hozzájárulási adó mértéke is nőtt, arányában a tízszeresére – írta a G7.

Ezt kellene meglépnie a fővárosnak

„A fővárosnak kell tárgyalást kezdeményeznie a kormánnyal a helyzet megoldására. De az nem fog menni, hogy a főváros mindenkori baloldali vezetői állandóan becsődöltetik Budapestet, 100 milliárdos adósságot halmoznak fel, majd a kormánytól kérik a segítséget, egyébként a kormányt szidva” – jelentette ki egyik informátorunk.

A fentiek is jól mutatják, hogy mi történik akkor, amikor a baloldal és a Tisza együtt kormányoznak. Bő egy hete Szentkirályi Alexandra is rámutatott arra, hogy 

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely vezetője az ügy kipattanása után közösségi oldalán egy ábrával szemléltette, „hol lóg ki a lóláb Budapesti Városháza költségvetéssel kapcsolatos kommunikációja kapcsán”. Arra a kérdésre, hogy „hogy a csudába' lehet úgy alultervezni a költségvetést 51 milliárddal, hogy a ténylegesen többlet-fizetendő szolidaritási hozzájárulás – 2024-hez képest – mindössze 14 milliárd forint, azt a választ adta, hogy szánt szándékkal.

Majd évekre lebontva felsorolta, hogy milyen többlettel zár/zárt – csak az iparűzési adó-bevétel, amely a költségvetési bevételeknek csak egy része – egyenlege évről évre, akkor még nehezebben hihető el a sokszor hangoztatott „kivéreztetés-történet” a városfejlesztési szakértő szerint.
2018: 145
2019: 158
2020: 120
2021: 122
2022: 159
2023: 207
2024: 228
2025: 214* (a tervezett, de valószínűleg magasabb iparűzési bevétel alapján)

– ismertette.

Kőrösi ezután azt a megállapítást tette, hogy 

A Budapest Műhely vezetője posztját azzal zárta, hogy a szándékos törvénysértéssel negatívra – mégpedig 51 milliárd forintos hiánnyal – tervezett költségvetéssel pont az volt a cél, hogy elterelje a figyelmet a felelőtlen gazdálkodásról, amely elszórta Budapest forrásait úgy, hogy közben nemhogy nem újult meg szinte semmi – 2019-2024 között 6 méter új villamossínt sikerült lefektetni (azt is úgy, hogy egy már megkezdett projektet fejezett be Karácsony Gergely) –, de érezhetően romlott valamennyi közszolgáltatás színvonala.

A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:

Karácsony fenyeget és vagdalkozik

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere bejelentette, hogy a fővárosi tömegközlekedés pénteken tulajdonosi döntéssel tíz percre leáll, mivel Budapest csődközeli helyzetbe jutott. A főváros első embere a Partizán podcastcsatorna legutóbbi műsorában arról beszélt, hogy 

– idézte a hirado.hu.

Karácsony a műsorban azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Budapest nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét. Ha ezt nem tudja keresztülvinni, akkor sztrájkra hívja a közszolgáltató cégeket, elsőnek a tömegközlekedésért felelős BKV-t. A főpolgármester azt mondta, „ha egy hétre leáll a BKV, akkor újra kell írni a GDP-előrejelzéseket.” A főpolgármester azt is megjegyezte, hogy 

Város a szakadék szélén

Vitézy Dávid és Baranyi Krisztina kezdeményezésére rendkívüli, összevont ülést tartott a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága, valamint a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság. Az ülés a főváros költségvetési helyzetét tárgyalta, a tanácskozáson Karácsony Gergely főpolgármester is megjelent – írta az Index, hozzátéve, hogy bekiabálásoktól és drámai kijelentésektől sem volt mentes a gyűlés. 

A főpolgármester arról beszélt a bizottság ülésén, hogy az adótörvényekben van egy olyan módosítás, ami alapján a szerencsejáték-iparban gyakorlatilag a negyedére csökkentenék az iparűzési adó befizetési kötelezettségét. Nagyjából 18 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel esne ki ezzel a főváros és a kerületek költségvetéséből. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben cáfolja Karácsony Gergely állítását.

Karácsony leszögezte, hogy az adótörvényben olvasható javaslat „újabb lyukat ütne a fővárosi költségvetésen”, amivel a negyedére csökkenne a szerencsejáték iparűzési adójából származó bevétel.

A főpolgármester arra is rámutatott, hogy rámutatva, hogy ha befizetnék a szolidaritási hozzájárulás teljes mértékét, akkor többet fizetnének az államnak, mint amennyit normatívaként kap a város. Ha megkapják az azonnali jogvédelmet a bíróságtól az inkasszókkal szemben, és hoznak további likviditási döntéseket, akkor valahogy el tudnak jutni az év végéig – közölte.

Karácsony arra is kitért, hogy önmagában a koronavírus-járvány hatása nagyjából annyit vitt el, mint a főváros megtakarítása, most pedig 

Végül arra is kitért, hogy sok mindent meg lehet beszélni nyilvános ülésen, viszont vannak olyan ügyek, amelyekhez vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz, ezért egyeztetésre kérte a fővárosi frakciókat – idézte az Index.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

***

***